Kína év végéig be szeretné fejezni az IoT (Internet fo Things)-konstellációját. A Tianqi 38 kis műholdból áll majd az intelligens eszközökön keresztül történő adatkapcsolathoz, és várhatóan katonai alkalmazásokkal is bővülni fog.
Kína szerdán négy műholdat bocsátott fel a tengerből, ezzel egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy az ország első, alacsony Föld körüli pályára állított Internet of Things (IoT)-konstellációja az év végére elkészüljön.
A Tianqi 25–28 műholdak egy Ceres–1S rakétával helyi idő szerint 16.12-kor emelkedtek a magasba a kelet-kínai Santung tartomány partjainál lévő mobil platformról a Föld feletti 850 kilométeres tervezett pályájuk felé – jelentette be a Galactic Energy rakétatársaság nem sokkal az indítás után.
A 38 kis műholdból álló Tianqi-konstelláció az okoseszközökön keresztüli adatkapcsolatot és globális lefedettséget segíti elő, valamint közel valós idejű adatátviteli szolgáltatásokat nyújt kormányzati, ipari és egyéni felhasználóknak – közölte a fejlesztő és üzemeltető Guodian Gaoke pekingi székhelyű műholdvállalat.
„A meglévő Tianqi műholdakat számos területen használták, például a sürgősségi kommunikáció és mentés, a környezetvédelem és -megfigyelés, valamint a veszélyes vegyi anyagok szállítása terén” – mondta Lu Csiang, a cég vezérigazgatója a kínai médiának tavaly.
A jövőben a szolgáltatásainkat más területekre is kiterjesztjük, beleértve a kültéri vészhelyzet-elhárítást és a katonai alkalmazásokat”
– tette hozzá.
A konstellációhoz a cég honlapja szerint csak kis méretű, olcsó és alacsony energiafogyasztású végberendezésekre van szükség. A legkisebb terminál átmérője 3,5 cm, a berendezés előállítási költsége pedig kevesebb mint 1000 jüanra (50 ezer forintra) csökkent.
A már pályán lévő két tucat Tianqi műholddal összehasonlítva a legújabb tétel nagy stabilitású, nagy sebességű adatkommunikációs képességekkel és 10 perces globális lefedettséggel büszkélkedhet
– közölte a vállalat kedden a WeChaten.
Ez a második alkalom, hogy a kínai Galactic Energy hordozórakéta-indító vállalkozás Tianqi műholdakat küldött fel a Guodian Gaoke számára. Szeptemberben a Tianqi 21–24 műholdakat 800 km-es pályára küldték egy Santung melletti tengeri platformról.
A négyfokozatú, szilárd hajtóanyaggal működő Ceres–1S-t a Galactic Energy Ceres–1 rakétamodellje alapján fejlesztették ki úgy, hogy az a tengerről indítható legyen. Alkalmazkodni tud a különböző indítási és leszállási területekhez, emellett kisebb hasznos terheket tud alacsony és közepes Föld körüli pályára juttatni.
A vállalat közölte, hogy ezúttal a kilövőhelyet úgy állította be, hogy a Tianqi 25–28 megfeleljen a meghatározott követelménynek. A Galactic Energy az egyetlen olyan vállalat Kínában, amely szárazföldi állásokról és tengeri platformokról is képes indítani.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Hszinhua
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.